A lány csak mondja és mondja a magáét. Most éppen mindenki hülye és levegővétel nélkül szidja a világot. Néha a hangja is felszalad a magas C-ig. Ez így megy percekig.

Az öccse ül az asztalnál és hihetetlen nyugalommal falatozik. Kizárja nővére idegesítő hangját. Igaz, a mögöttes történetet sem hallja így, de ha választania kell, inkább nem akar informálódni. Megjelenik az apa is. Másodpercek alatt igazodik fiához és lezárja füleit a visító kiscsaj előtt. Elég hosszú idő kell, hogy a két pasi feladja és a fiatalabb cérnája elszakadjon. 

Te figyu! Miért pazarolsz ennyi energiát erre a sok szarságra?

Szarság? Ez az életem! – mondja a lány ugyanazzal a magas hanggal.

A fiú beszól még egyet:

Ha ez az életed, sürgősen változtass rajta, mert agyvérzést fogunk kapni mindannyian. Te is és mi is.

A lányt nem érdekli senki intelme, újrakezdi, és még egy darabig folytatja. Ki kell beszélje magából a sérelmeit. A fiú és az apa pedig bólogatva, hümmögve vannak jelen a performanszban és közben esznek becsukott fülekkel.